USA, EU és CZ piacon való kereskedések, befektetések, részvények, kurzok

Amerikai adósság: családonként 98 905 USD

Az amerikai kormány eladósodása hatalmas méreteket ölt. A gazdaság stabilizációja -különösen a pénzügyi ágazaté - meglehetősen drága, és továbbra is az lesz. Ami a legfontosabb: ismét az adósság terhére, az amerikai állampolgárok és vállalatok jövőbeli adójából lesz finanszírozva.

A teljes állami adósság több mint 11 billió dollárra rúg. A kormányok a múltban különböző típusú és különböző lejáratú értékpapírokat bocsátottak ki. Ezeket a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, különösen a kötvényeket, különböző kereskedők vásárolták, pénzüket az azidőtájt legbiztonságosabbnak számító aktívákba fektették. Az egyes államok és azok központi bankjai mint az állam pénzügyi tartalékait vásárolták, magán- és állami befektetők egyaránt. Körülbelül a teljes USA államadósság 40 %-át épp az állami szektor finanszírozza, beleértve a különböző kormányzati ügynökségeket.

Következzen a legjelentősebb, „USA adósságba” fektetők áttekintése:

1. FED és USA kormányzati intézmények - 4,8 billió USD.

A legnagyobb hitelező maga az Egyesült Államok. Ez az érték a közeljövőben várhatóan jelentősen növekedni fog. 10 évvel ezelőtt 2,5 billió USD-t tett ki.

2. Kölcsönös befektetési alapok (mutual funds) - 769,1 milliárd USD.

Ez a kategória magába foglalja a pénz- és zártvégű alapokat is.

3. Kína - 739,6 milliárd USD. (+ Hong-Kong 71,7 milliárd USD).

Csak 2008 szeptembere és 2009 január között, Kína 120 milliárd USD értékben vásárolt hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat. Egyes legfelsőbb kínai vezetők egy új, ún. „tartalék” valuta kialakítását szorgalmazzák, mely a dollárt, mint a központi bankok valamint az állam pénzügyi tartalékainak domináns pénznemét helyettesítené. Nyilvánvalóan a dollár „egészségi állapotában” kételkednek, az USA nagymértékű eladósodása okán.

4. Japán - 634,8 milliárd USD.

2008 januárjában Japán volt az USA legnagyobb külföldi hitelezője.

5. US és önkormányzatok - 522,7 milliárd USD.

6. Nyugdíjalapok - 456,4 milliárd USD.

7. Egyéb befektetők - 413,2 milliárd USD.

Ebben a kategóriában találjuk a magánbefektetőket, az államilag finanszírozott intézeteket (ún. GSC), brókereket, ingatlan-vállalatokat, nem üzleti jellegű és hasonló társaságokat.

8. Olaj-exportáló államok - 186,3 milliárd USD.

Ezek a gazdag exportőrök szabad pénzüket biztonságos amerikai kormánykötvényekbe fektetik. Így tesznek például az arab és afrikai államok, továbbá Ekvador, Venezuela, Indonézia, stb.

9. Karib-térség bankközpontjai - 176,6 milliárd USD.

Ide soroljuk például: Bahamák, Bermudák, Panama stb.

10. Brazília - 133,5 milliárd USD.

11. Biztosítási vállalatok (beleértve az életbiztosítókat) - 126,4 milliárd USD.

12. Nagy-Britannia - 124,2 milliárd USD.

Ilyen természetű befektetéseitől inkább megszabadulni igyekszik. Tavaly 279 milliárd USD értékben voltak kötvényei.

13. Oroszország - 119,6 milliárd USD.

Oroszország viszont növeli beruházásait: 12 hónap alatt 330 % emelkedés (35,2 milliárd USD-ről).

14. Kereskedelmi bankok, takarékpénztárak, hitelszövetkezetek - 107,3 milliárd USD.

15. Luxemburg - 87,2 milliárd USD.

Az államadósság mértékének abszolút kifejezése csak egyetlen szempont. A visszafizetés az egyes kibocsátások érvényességi idejétől függ, a régi adósság helyébe általában újabb adósság lép. Tehát, a folyamat tulajdonképpen soha nem ér véget. Nem hagyható figyelmen kívül a hitelszolgáltatás sem. Ez magában foglalja a kölcsönnel kapcsolatos valamennyi költséget.
A legnagyobb tételt a kamat jelenti, mely annál magasabb, minél nagyobb a hitel összege.
A kifizetett kamatok az állami költségvetés részét képezik, és mindig nehéz játszmát jelentenek majd az adott évi, aktuális amerikai szükségletek finanszírozásában.

CAPITAL PARTNERS a.s.
A. Kohút
2009.03.26.